2010. 07. 13. Játék
Egy kommentra adott válaszomban (legalább is) közel(ebb) kerültem a játék mibenlétének megértéséhez. Mivel az (emlős) állatok is játszanak, a játékhoz szükséges (az állatoknál elő)mérlegelés nem alapulhat a verbális struktúrán, hanem (nyilván) az azt megelőző és megalapozó tudatelőzetessé szerveződő képzeteken (aminek, az animálist és a verbálist összekötő területnek az egyik manifesztációja a zene).
Ennél is érdekesebb azonban, hogy a játék annak jele, amit a átriológia (csak kóros) érzettorzulásként ismer. Amikor a képzelet a viselkedést megváltoztató módon dominál, és amit átriológusok mélyhűtött (mert a vélt betegséghatárra hűtött) elméje betegség jeleként képes csak érzékelni, és még inkább felfogni.
július 14th, 2010 | 17:41
Bartus Gabriella
A játék örömhormont termel, főleg a mozgásos, pl. labdajátékok
Kalóz Edit
Játék - önfeledtség…
Az állatoknál mindig meg kell nézni, h. tényleg játék-e az, vagy csak mi tartjuk annak
És ugyanezt visszafelé az embernél is meg lehet nézni
Vagy: hol az a pont, amikor az állatoknál eredetileg nem-játék leszakadt annak forrásáról, és utána állatnál, esetleg embernél mint játéknak nevezett vmi jelenik meg.
Erik Lux
Ha az örömhormon igaz, akkor az ön/én határ kiterjesztése elég valószínű.
Nem egészen értem, mire gondolsz forrásként, amiről a játék leszakadhatott.
Bartus Gabriella
Az etológiához nem értek, de még magamnál sem tudom követni, ha pl. belemerülök egy csapatjátékba(röplabda), hogy mikor és miért megyek át agresszívba? Vagy ez más összefüggés? Sajnos a blogot nem tudtam elolvasni.
Erik Lux
Mi a gond a bloggal?
Kalóz Edit
Ha egy macska “játszik” egy golyóval, arra azt mondjuk, játszik, pedig eredetileg az egérfogást gyakorolja. Ha mondjuk elcsípnénk azt a pontot, amikor biztosan nem ez élelemszerzéssel - vagy mással - kapcsolatos ez a tevékenység, pusztán erre gondoltam. És ez vszínűleg kapcsolódik az éntudat megjelenéséhez. Az emlősöknél van az átmenet. Különösen, ha már régóta kapcsolatban vannak emberekkel.
Bartus Gabriella
Nálam csak a szöveg eleje látszik, ha be akarom hozni, de lehet, hogy lelassult a gépem, még próbálom, amúgy érdekes a téma.
Ez az összefüggés igazán értékes a macska hasonlattal. És a kutyák miért harapnak akkor is, ha nem uszítják őket? (kutyatámadások) Mert a kutya sokkal régebben szokott hozzá az emberi környezethez. Még az északi szánhúzóknál sem fordul elő, hogy emberre támadnak, pedig azok éheznek.
Kalóz Edit
Lehet, h. igazából az állatok az emberektől tanultak játszani.
Bartus Gabriella
Új szempont. És a harapós kutyák csak dühösek?
Kalóz Edit
illetve az én macskáim már kezdik:) meg a kutyák is, a tengerimalac még nem.
Az indokolatlan kutyatámadások biztosan nem a kutyától származnak.
Az állatoknál - gondolom - nem beszélünk az ön/énhatár kiterjesztéséről sem. Majd csak ezután terjesztik ki.
Kalóz Edit
Mivel velünk élnek egy falkában, így hat rájuk ez a családi falkaszellem, meg a sokezer éves nagy - emberrel közös - falkaszellem.
Erik Lux
@gabriella: nem hiszem, hogy az agresszió más lenne. Mész az öröm (a siker) felé, de isten irgalmazzon annak, aki ebben gátol.
Erik Lux
Hogy az állatok domesztikálásuk soron agresszívebbek lennének a frusztrációk okán, számomra valószínűnek tűnik, az azonban legkevésbé sem, hogy (a kis oroszlánok) tőlünk tanulnának játszani.
Erik Lux
@edit az én határ kiterjesztéséről valószínűleg csak (helytelenül) beszélünk (a főemlősöket kitéve), de az önhatárról szól valószínűleg az evolúció jelentős része.
Kalóz Edit
akkor mit tekintünk játéknak? és honnan tudjuk, h. az valóban játék, amit az oroszlánkölykök csinálnak?
Igen, ez kicsit meredek, h. a kisoroszlánok az embertől tanulnak játszani, amikor írtam egy pillanatra elképzelhetőnek tartottam, h. minden létező között van olyan kapcsolat, ami akár ezt is lehetővé tette-teszi.
És egy ilyen képtelen felvetés néha egész máshol elindíthat egy termékenyebb gondolatmenetet. Legalábbis nálam ez előfordul.
Erik Lux
Nem kajálnak, nem vadásznak, nem párzanak, nem verekszenek. Nem megállapítható célú/céltalan interakciót folytatnak.
http://index.hu/tudomany/2010/07/14/durvan_fogocskaznak_a_gorillak/
Kalóz Edit
Biztos mellettük volt az állatkerti játszótér:) Jó, legyen: én is szeretem nézni az aranyos játszadozó állatkölyköket, és közben arra gondolni, h. a játéknak is van evolúciója. /ha hiszünk az evolúcióban/
Erik Lux
:-) A hüllőkről régebbiek a leletek, mint az emlősökről, humanoidokról (egyelőre 2 millió évesnél régebbit nem találtak…Úgy tűnik, hogy a bonyolult későbbi, mint az egyszerű; mindegy, hogy minek nevezzük.
Kalóz Edit
jó, legyen neked evolúció!
Erik Lux
de kétségtelenül összefügg a kettő.
:-) Ám beérem a pszicholúcióval,
július 14th, 2010 | 17:14
Kicsit olyan a logikád most, mintha azt mondanád, a foci játék, tehát az állatoknak foci kell, a kutyák tudnak, ha megtanítják őket.
július 14th, 2010 | 14:35
PS.
1.) ..egy közösségi… - hibás a névelő, kérlek “a”-ra gondolj.
2.) …ha az emlős állatok is játszanak, akkor nekik is lehetne csinálni reklámot - sőt, akkor kell is!
július 14th, 2010 | 14:32
Eddig azt gondoltam, hogy a játék magas fokú intelligenciát feltételez. Igaz, ahány játék, annyiféle képesség szükséges. A “seggrepacsi” és a sakk, vagy pláne egy közösségi labdajátékok (foci) között óriási a mögöttes tartalmak különbözősége.
Azt gondolom, hogy a szakmám felé hajlítsam a dolgot, hogy némely társadalmi “viselkedésünk” is játék alapú, legalábbis részben.
Példának okáért egy-egy reklám is lehet játék-alapú, elég, ha azt mondom: MÜSZI.
De ha az emlős állatok is játszanak, akkor nekik is lehetne csinálni reklámot?!