Lux Erik

Az egyik, valamivel több, mint másfél éve álmait viszonylag rendszeresen elküldő olvasom gyerekkori emlékeivel is kiegészítette legutóbbi álmát. A kiegészítésekre épülő álomértelemzésem alapján vélem úgy, hogy noha csak álmokat küldött, én pedig gyakorlatilag csak azokat értelmeztem, levelezésünk ahhoz nagyon hasonló eredményhez vezetett, amit egy sikeres analízis végének szokás tekinteni. (Erre utalnak a címben az Egy analízis végeként összeolvasható részek.)

Tartalom:
I. Az álomértelmezés első, közvetlen tapasztalatai
II. Az álomértelmezések közvetett tapasztalata és haszna
III. A termékeny beszélgetések alapja, és:
IV. A termékeny beszélgetések módjai
V. Termékeny beszélgetések újabb módja - és nehézsége
V/1 Képek és értelmezés
VI. A termékeny beszélgetések és a pszichoanalízis
VII. A termékeny beszélgetések a teológia és a misztika határán
VIII. A termékeny beszélgetések típusai és a látogatók
IX. Egy termékeny(nek induló) beszélgetés, és termékei
IX/1 Átrialógia
XI/1/1 Az átriológia közvetett gyümölcse és gyümölcsei:
XI/1/1/a Az elmebeteg gróf Széchenyi István és mind gyaníthatóbban elmebeteg életműve
IX/2 Az analízis vége
IX/3 Vágyindulat
X. Termékeny beszélgetések:
X/1 Hang és hangok (Termékeny beszélgetés I.)
X/2 A beszélgetés módjairól és értelméről (Termékeny beszélgetés II.)
X/2/1 Férfiak nőkkel - és viszont (Termékeny beszélgetés III.)
regisztrált felületen: X/3 Termékeny (direkt kapcsolatjavító) beszélgetések IV


I. Az álomértelmezés első, közvetlen tapasztalatai: nem véletlenül (hanem az ingyenesen értelmezésre küldött álmok kezelhetetlen mennyisége miatt) vittem át külön, csak regisztrált olvasók számára elérhető felületre álomértelmező tevékenységem. És nem véletlenül folytattam jóval kiterjedtebb tematikával az eredeti (eredetileg csak az álomértelmezések kapcsán felmerült problémák tisztázásával kiegészülő) mára már szintén regisztrált pszicho.blogamat.
Ha lassan is, de mind világosabbá vált számomra, hogy ezek a szerteágazó problémák nemcsak az álomértelmezéseken keresztül függenek össze egymással, nemcsak, hogy újabb problémaköröket vonzanak, de ezeknek a szétágazó összefüggések (nem pszichologizálással, nem a pszichológiában, hanem) a fejlődés lélektan és a szociálpszichológia eredményeinek figyelembevételével rakhatóak össze egy (az eddigeieknél) egységes(ebb) egésszé. (Erre utalnak a címben az Az analízis végének kezdeteiként összeolvasható részek.)

II. Az álomértelmezések közvetett tapasztalata és haszna: mindeközben és végül tapasztaltam azt is, hogy ezekről a témákról (nemcsak számomra) termékeny beszélgetések folytathatóak (eddig ugyan főként, de mint nemrég jöttem rá nem feltétlenül csak) az álmok és a szexualitás mentén. (Erre utalnak a címben a termékeny beszélgetések) kezdete(i)ként összeolvasható részek. Erre vonatkozó tapasztalataimat már régebben a zárt felületen kezdtem el összegezni, de mint a fentiekből is sejthető, ez régtől érdeklődésem perifériájára került.)

III. A termékeny beszélgetések alapja: az álmainkról és a saját szexualitásunkról való beszéd.
Valószínűleg azért, mert az álmok (önbecsapások nélkül, pontosabban azok jellegét irányát is feltárva, tehát szinte) kendőzetlenül mutatják - mondjuk így - lelkünk állapotát. Tehát álmainkról beszélve valóban önmagunkról (gondjainkról és forrásaikról), nem pedig önmagunk önmagunkról alkotott elképzeléseiről váltunk szót, és cserélünk eszmét.
Valószínűleg azért, mert szexualitásunkról - általában - csak hozzánk közelállókkal váltunk szót, cserélünk eszmét, azonban nem véletlen, hogy azok állnak hozzánk, akik. Tehát hasonló ha nem is mindig lelki, de lélek állapotú emberekkel cserélünk csak eszmét, és ha nem is a “vak vezet világtalant”, de ahhoz nagyon hasonló esetbe kerülünk/vagyunk ilyenkor.
Végül, mint csak mostanában értettem meg a termékeny beszélgetéseknek van egy harmadik módja is: a tisztázás.
Annak tisztázása, “Mi ez az egész?“, ami körül is vesz bennünket, és bennünk is zajlik.
Összegezve: a termékeny beszélgetések alapja a bennünk és körülöttünk zajló folyamatok megértése, és főként azok alapján azok módosítása, korrekciója.
A bennünk zajló folyamatok megértése és főként korrekciója arra a területre tartozik, amelyet manapság pszichológiának szokás nevezni, a körülöttünk zajló folyamatokkal a szociálpszichológiától kezdve, a közgazdaságon át a politológián keresztül számtalan diszciplína foglalkozik, és általában a baráti beszélgetéseken kívül életviteli/karrier tanácsadásként összegződnek.

IV. A termékeny beszélgetések módja: a fentebb leírtakban vázolt és más okok miatt a termékeny beszélgetéseknek számtalan módja, formája és lehetősége van. Célszerű a beszélgetés “termékenységét” mérni, azaz tudni, hogy miért beszélgetünk (ott, azzal, és arról, ahol, akivel, és amiről), és időnként átgondolni, hogy közelebb kerültünk-e a beszélgetések hatására célunkhoz, stagnálunk, vagy épp távolodunk (akár azáltal is, hogy elérhetetlenebbnek látjuk/véljük célunkat, mint a beszélgetés előtt). Az utóbbi esetben is lehet a beszélgetés hasznos, de semmiképpen sem az eredeti értelmében termékeny, és folytatása legalább is meggondolandó.

Blogjaim számos (itt nem is részletezendő) lehetőséget biztosítanak termékeny beszélgetésekre, amelyek közül kettőt emelek ki:
1/ Az álomértelmezéseket, amelyeket, mint föntebb már írtam külön, regisztrációhoz között, zárt felültre vittem.
2/ Az álmoknak és értelmezésüknek (melyeknek mintegy fele ezen a blogon, a jobb oldali link struktúra alsó harmadából elérhető), ezek tapasztalatainak (három másik blogomon olvasható) feldolgozásának, rendszerezésüknek és összecsiszolásuknak köszönhetően, a sokszor szinte követhetetlenül bonyolult, utalásokkal és kereszthivatkozásokkal teli struktúra (amelyről mindazok, akik válaszoltak a kérdőívre zömükben azt írták “csak úgy” böngészgetni szeretnek rajra) egy jóval egyszerűbb, jóval lineárisabb szerkezetté áll(t össze fejemben), amelyet épp csak elkezdtem leírni, akiket nem ez érdekel, hanem csak “böngészgetni” szeretnek, tegyék.

V. Termékeny beszélgetések újabb módja - és nehézsége: mindazoknak, akik nemcsak böngészgetni szeretnének, hanem (jó hatásfokkal) meg is érteni, amiről az eddig meglehetősen szétszórt (és ráadásul nagyon vegyes tematikájú) bejegyzéseim szólnak, azoknak (és természetesen magamnak) összegzem ezek lényegét, de ezt zárt felületre vittem át, és kidolgozását csak ott folytatom.
Azért viszem át, mert ott a helye, és azért zárom le, mert mivel egyéb pénzkereső tevékenységeimmel keresem meg a blog működtetéséhez szükséges (nem jelentős) összeget, és tartom el magam, szívesebben foglalkoznék többet a blogokkal (és jóval kevesebbet mással). Ez az én nehézségem, amelynek egy részének oldásához teremtek sajnos nem feltételt, de lehetőséget (aminek valóra váltása azonban sajnos nem rajtam múlik, hanem az Önök lehetősége). Arra gondoltam, egy könyv ára durván 3000 Ft, ennyi (+ÁFA) lesz a regisztrációs díj azok számára (egy évre), akik nemcsak böngészgetni szeretnek, de álmaik, és azok általam adott értelmezésük sem érdekli őket. (Regisztrálni a megszokott módon lehet.)

V/1 Képek és értelmezés: a lélek máig érvényes képét elég régen (szinte napra pontosan ma egy éve) megtaláltam, pontosabban megértettem (nemcsak és csak többé-kevésbé a képet, azt is, hogy ez a lélek képe).
Azonban másfél évre - és az ezen, és más blogjaimon többé-kevésbé rögzített kalandozásokra volt szükségem, hogy össze(raboljam és )hordjam (és kiegészítsem, főként pedig mindezeket rendezzem) azokat (és azokkal) az ismereteket (és ismeretekkel), amelyek (és egy elkezdődött újabb termékeny beszélgetés) nyomán álomértelmezésem origójaként, (reményeim szerint nemcsak álomértelmezéseim) archimédeszi pontként tudom használni. Hát, röviden ennyi. Hosszabban a regisztrált blogokon, a fentebb megadott linkeknél.
Úgy tűnik, (ha nem is feltétlenül archimédeszi, de mindenképpen) termékeny pontot sikerült találnom, mert első alkalmazására ezt a visszajelzést kaptam: “Eddíg érdekes volt, mostanra viszont szó nélkül maradtam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

2009. 09. 10. VI. A termékeny beszélgetések és a pszichoanalízis: majdnem egy éve tervezem ennek a fejezetnek a megírását. Nagyjából tudtam mit akarok megírni (ezért is jelöltem ki a fejezet helyét is, és címével a tárgyát is), de eddig szerencsére nem bonyolóftam bele a tárgy kifejtésébe. szerencsére, mert miután tisztáznom sikerült (de helyesebb, ha azt írom, hogy tisztázódott), hogy a termékeny beszélgetés, “mitikusként (de nem mítoszként, és nagyon szerencsés esetben filozofikusként, de nem filozófiaként) külön el a hülyék locsogásától“, az idézetteket éppen csak ki kell egészítenem.
Éppen csak annyival, hogy mivel a termékeny beszélgetés főként csak abból a szempontból (abban az értelemben) analitikus, hogy a beszédmegnyilvánulásokból (a blogon értelemszerűen a kommentek szövegéből) elkülöníteni igyekszik (és szerencsés esetben) elkülöníti:
a/ a mitikus
b/ a filozofikus elemeket, az elkülönítés során értelemszerűen (és annál is inkább) érinti a lélek megnyilvánulását (is, és ebből következően struktúráját is) érinti (mert maga a beszédmegnyilvánulás, a komment is az).
Kit érdekel azonban a lélek, és pláne a kommentelők lelke! Őket nagyon, és engem is, de csak annyira, amennyire azok mitikus és filozofikus struktúrák hordozói, és főként emennyire azok elkülöníthetőek. És nem a kettő zagyva keverékével kell bajlódnom, miszerint nem is az, és nem is úgy gondolta. Gondolja mindenki, ahogy akarja! Van akivel könnyen megy, van akivel nem, akivel annyira nem, hogy letiltom, az keressen más blogot!
A mitikus és filozofikus elemek elkülönítésének amúgy van értelme, ezért működtetem a blogom. Nekem az, hogy az elkülönítésben gyakorlatra teszek szert, amit kisebb részben a regisztrált álomfejtő blogon, nagyobb részben blogomon kívüli tevékenységemben hasznosítok. Akiknek segítek elkülöníteni, azoknak az (lehet az értelme), hogy távolabb kerülnek a hülyeségtől. Két értelemben is, de erről egy külön bejegyzésben írok, ami azonban csak május 12-én lesz olvasható, viszont (a hülyék örömére) itt, és nem valamelyik regisztrált blogomon.

Egyébként is! A pszichoanalízis betegeken és a betegségükkel küzdőkön segít, aki beteg, az menjen orvoshoz, akinek termékeny beszélgetéshez van kedve, az, ha képesnek érzi magát, akkor kapcsolódjon valamelyik bejegyzésemhez, ha nem, de szeretne, akkor regisztráljon.

2009. 09. 10. VII. A termékeny beszélgetések és a a teológia és a misztika határán<

2010. 03. 25. VIII. A termékeny beszélgetések típusai és a látogatók: ha egyik beszélgető sem masszív (és ezáltal stabil) hülye, akkor a termékeny beszélgetést nyugodtan nevezhetjük eszmecserének. Az eszmecserékben az előnyök kölcsönösek, és a (saját) hülyeség(ek) felexibilzlódásaként közelíthetőek meg, mely flexibilizálódás a a lehető legegyenesebb út a legfőbb jóhoz. A nem stabil és masszív, hanem pulzáló hülyék azonban a fehér hollónál is jóval ritkábbak, így azután a többiekkel nem eszmecserére (ami bár a résztvevők természetéből következően pulzáló módon, de alapjában) szimmetrikus, legfeljebb a termékeny beszélgetések aszimmetrikus változataira kerülhet sor. Hosszabb-(de inkább csak )rövidebb ideig.
Az aszimmetrikus termékeny beszélgetések közül (számomra) külön kezelendőek az álomértelmezések, mert innen olykor olyan területre is belátásom nyilt, amelyre más úton addig (és ebből következően számomra másként) nem, így például a funkcionális meddőség vélelmezhető okára, és annak részleteire. Azonban a nem eszmecsere típusú, aszimmetrikus termékeny beszélgetések inkább előbb, mint utóbb (nagyjából ugyanabból a csak regisztrált látogatók számára hozzáférhető linken át elérhető bejegyzésben vázolt okból) terméketlenné válnak, így ezek tipizálására annál is kevésbé vesztegetek időt, mert egyrészt a látogatók tipizálását egy (még éppen csak használható mértékben, de) pulzáló hülye kommentjére adott válaszomban elvégeztem. Másrészt bajlódjon velük az anyjuk, vagy - ha gyarapodó hülyeségük ellenére találnak maguknak, akkor, ahogy nevezni szereti áldozatukat - a “párjuk”.

IX. Egy termékeny(nek induló) beszélgetés és termékei a beszélgetés előzményei itt érhetőek el, maga a beszélgetés pedig ezen a linkenkeresztül:

2010. 04. 03. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy a világtól való optimálisnál (talán) nagyobb távolság egyenlítődik ki talán az álmokkal, amely ebben az esetben a Hanghoz vezet. A Hang eredetét első erre vonatkozó, elnagyolt értelmezésemmel Istennel azonosítottam, de a beszélgetés I. Folytatásának elején (az álmon kívülihez képest) istenibbé halványítottam és már nem is a hangot, csak a lehetőséget, ahová az álom (részeként a hang elvezethet). És magát az istenit is tovább sápasztottam: a jelenleginél (csak és egyelőre és esetleg) jobbá.
Magáról a kiegyenlítődésről gondolkodva az merült azonban fel bennem, hogy ha a hang forrását az értelmezés nem isteni irányban keresi, akkor egyrészt kézenfekvő, hogy az ellenkező irányba tévedjen, ami (a boszorkányság vádjának szerencsére elmúlt lehetőségeként ugyan felmerült a beszélgetésben, azonban mára - a műveletlenségüktől súlyosbítottan hülyéktől eltekintve - ma már nemcsak a hülyeségig, de szélsőséges) formájában pszichiátriaiként anakronisztikus.
Másrészt és főként arra gondoltam, hogy kevésbé anakronisztikus viszont azt gondolni, hogy ha a Hang forrásának a keresése nem isteni irányba indul el, akkor a keresők eltévednek. A hang hallója a pszichiátriai esetté válás, az értelmező pedig a pszichiáterré terméketlenedés irányába, és mindkettőjük esetében érthető módon.
A hang hallója (másik irányba indulva el) lemond és ezzel elveszíti azt az előbb mítosz(ok)ként kialakuló, majd teológiaként finomodó rendszert, ami a Hangra (és annak eredetére) vonatkozó képeket és képzeteket gondolatokká rendezte és ezzel rendszerezte.
A hang értelmezője pedig mintegy Isten helyett, ha nem is jónak és rossznak, de az azokat mindinkább helyettesítő beteges és nem beteges, kóros és nem kóros nemcsak tudójának, de megítélőjének helyzetébe kerül. Két dolog vált (legalább számomra, ha nem is világossá, de) világosabbá:
1/ Az a mechanizmus, ami a Jung által észlelt jelenséget okozhatja (hogy a pszichiátriai esetek száma nagyjából az elvallástalanodással párhuzamosan nő).
2/ A pszichiátria, de a pszichológia is a kóros (és a ennek nyomán a) képzetek okával (és kialakulásával) foglalkozok, a mítoszok, és a vallások (a) mindennel (igyekeznek). Következésképpen az az utóbbi funkciójának átvétele az előbbi(ek) által ahhoz az elképzeléshez hasonlatos, amely a Svejk elején kerül említésre egy olyan vasgolyóként, ami a Földben van, de a Földnél sokkal nagyobb…

IX/1 Átrialógia: a pszichiátria-, és -lógia ezáltal mintegy és mindinkább a (mind nagyobb részben) vélt szemét vélt lerakodó, és (mind nagyobb mértékben) vélt feldolgozási helyeként funkcionál.

A pszichiátria (és a pszichológia) a kibírhatatlan( problémá)t teszi kémiai segítséggel (illetve a csakugyan a szemétfelhasználásra utaló feldolgozásához - valójában elviseléséhez - nyújtott verbális “segítséggel”, valójában a pszichés struktúra módosítására irányuló verbális intervencióval) elviselhetővé (és ezáltal súlyosbítja, mert:). Mindaddig (teszi, mert teheti elviselhetővé, és ezáltal súlyosabbá a problémát), amíg az (még) elviselhetetlenebb (mert súlyosabb problémaként és) formában nem robban (immár ellenállhatatlanul és megállíthatatlanul a) felszínre. Olykor egyetlen ember életében, de nemzedékek során át egészen biztosan így (és ezen az úton) mélyül a csak kellemetlenséget okozó probléma (és helyzet) enyhe majd súlyos neurózist kiváltón keresztül, az enyhe majd súlyos depresszión át csoportos (és főként esztelen!) agresszióvá és/vagy elmekórtani esetté, amit hiába varázsolnak a szakemberek elviselhetővé, ezáltal ugyanis (ma még akár elképzelhetetlen) még súlyosabb formáinak kialakulásához segítenek felhalmozni a nyersanyagot egyrészt. Ha akaratlanul is a következmények enyhítésével kezeletlenül hagyják, és az elviselhetetlen elviseléséhhez adott segítségükkel, ha nem is közvetlenül segítik a probléma mélyülését, de a probléma mélyülését segítő mechanizmusok életeben tartását és ezzel működőképességüket, igen.

Alapvetően félreérti a fenti sorokat, aki bármiféle antipszichiátriai (vagy pláne antipszichológiai) hangokat/gondolatmenetet vél kihallani, vagy olvasni! Nem azt mondom, hogy nem jó(k), hogy ártalmas(ak) ezek a diszciplínák, és eredményeik alkalmazása. Csak annyit, hogy pusztán/inkább csak tüneti kezelést nyújtanak, de ezt csak azok a maláriások becsülhetik le, akik úgy tapasztalják, hogy kórságuknak rosszat tesz a lázcsillapító, egyrészt. Én azt mondom inkább, hogy Istennek legyen hála, hogy a lélek lázaira is “kinint” találtak.
Másrészt meggyőződésem, hogy a problémakezelés útja nem az ellenkező irányba, hanem ezen a kettős úton vezet, amelyek közül az egyik a biológiai következményekkel az élettudomány szempontjából foglalkozik (és ez valóban mondható inkább tüneti, ám annál fontosabb!) kezelésnek, a másik a társadalomtudományok szempontjait kapcsolja be. Más kérdés, hogy ezek jelenlegi állapota a természet-, és így az élettudományoknak a felvilágosodás hajnalán látható állapotához hasonlatos. A vallástörténet épp csak a kezdőlépéseket tette meg, a a mitikus keretekből kivezető (és újabb mitikus keretek megteremtése felé vezető) úton. A dogmatörténet pedig Jung erre irányuló erőfeszítésétől eltekintve távolabb van ettől, mint jelenleg a kultúrantropológia a (csak hozzá képest képest egzakt) szociológiától, melyek ráadásul az elkerülhetetlen és szükséges historizálódásra csak mérsékelt, sőt, és inkább fordított hajlamot mutatnak. Nem termékenyülnek, hanem sokkal inkább (”speciális szempontok”-kéntl) csak termékenyítenék a legholtabb, mert holtakkal foglalkozó ál-tudományt.

XI/1/1 Az átrialógia közvetett gyümölcse és gyümölcsei: föntebb éppen csak vázoltam az átrialógia mibenlétét, mely a pszichiátria és a pszichológia elveinek (azok - nemcsak valós, de gyakran áldásos - gyógyító kompetenciájának a határán túli) kiterjesztésével alakul(t és alakul ki).
Az átriológia azonban nemzőinél jóval kevésbé áldásos újranemzőként tűnik fel.
Az átrialógiát művelők (tevékenységük valószínű okaként csak vélelmezhető!) lelki zavarának (a) tudományos(ság sosem rögzített, mert elvileg is rögzíthetetlen, azaz vélt szabályai mentén történő) kivetítésével nemcsak - nevezzük így - alkalmazott átriológiák kialakulásának már nemcsak a lehetőségét és nemcsak ígéri. Gyümölcseit (az eddigi gyümölcsnek véltek rohasztásaként) nemcsak termi, hanem már olvasható formában is mutatja és ezzel terjeszti is. Az (általam észrevett) egyik első gyümölcsöt talán úgy lehetne címként összegezni:

XI/1/1/a Az elmebeteg gróf Széchenyi István és mind gyaníthatóbban elmebeteg életműve: az ezt megelőz, nemcsak a “legnagyobb magyart”, de életművét is leelmebetegező alcím a legkevésbé sem a jelen sorok írójának álláspontját, hanem azt, és csak azt a véleményét fejezi ki, hogy az idézett interjúrészlet az eddigi Széchenyi képnek az alcímmel összefoglalható irányba tett elmozdítására tett (a jelen sorok szerzőjének reménye szerint sikertelen, a jelen sorok szerzőjének álláspontja szerint elhibázott) kísérlet (egyszerűben fogalmazva, ostobaság. Nem feltétlenül az interjú egésze, de alább egészében idézett részlete egészében):

Kérdés: /…/ “Akkor Széchenyi alapvetően egy beteg ember volt?”
Válasz: “Igen, akin 1848 késő nyarán, kora őszén rohamszerűen tört ki a baj. Az orvostudomány ettől kezdve már csak abban tudott segíteni, hogy az újabb kitörések kisebb mértékben és esetleg ritkábban következzenek be. Ha pedig az elmebetegség valakiből íly módon tör elő, akkor bizony ott kellett lennie benne már korábban is. Ily módon tehát egy teljesen új problémával találkozunk, amivel a kortársak még nem szembesültek igazán: azzal, hogy Széchenyi valamennyi tettét és viselkedését – tehát gyermekkorától kezdve! – lehet, sőt szükséges az elmebetegség szemszögéből is végignézni.Ám megoldhatatlan probléma számunkra, hogy máig nem tudjuk, mi is volt a baja igazán. A történeti pszichiátria, bár a korabeli források alapján képes bizonyos következtetéseket levonni, máig nem volt képes meggyőző diagnózist fölállítani. Hiába kerültek elő a naplói, amelyek lenyűgöző forrásai Széchenyi életének, azok alapján sem lehet meghatározni a betegségét.. Annyi bizonyos, hogy nem „klasszikus bolond” volt, mivel az elmebetegség sem a memóriáját, sem a logikáját nem érintette. Ezért van az, hogy akik később Döblingben csak érintkeztek vele, de nem éltek vele együtt huzamosabb ideig, úgy vélték, hogy semmi baja sincs. Deák Ferenc említette többeknek a látogatása után, hogy a gróf még okosabb, még jobban a helyén van az esze, mint bármelyikünknek. Ezek a vélemények azután elterjedtek és széles körben táplálták azt a tévedést, hogy Széchenyi valójában nem is volt beteg. A részletes és alapos orvosi jelentésekből azonban világosan kiderül, hogy ő bizony elmebeteg volt.”
Kérdés: “Nem csupán arról van szó, hogy nehéz meghúzni a határt a zsenialitás és az elmebetegség között?”
Válasz: “Nem. Ez egy széles körben elterjedt téveszme a közvélemény körében, de rég cáfolja az orvostudomány. Miben rejlett Széchenyi gondolkodásának zsenialitása? Abban /…/”

2010. 04. 03. IX/2 Az analízis vége közös analízisként a termékeny beszélgetések feltétele és kezdetének lehetősége. Egyébként (a beszélgetés) csak puszta és nyers vágyak és félelmek kitörése. Nem eleven, csak régi vágyakat és félelmeket elevenít. A közös analízis a szinkronitás ésszerűsödése Erről részletesebben (a regisztrált pszicho.blogomon), és ezzel alakítása is, de és alakulása is.

IX/3 Vágyindulat: itt, mármint a beszélgetés közben erősödött terminussá az a régi megfontolásom, hogy a szeretet és a gyűlölet (valamint árnyalataik) ugyanannak csak (talán tükör szimmetrikus) az aspektusai. Most az is dereng, hogy vágy a (biológiai szükséglet kielégülésének), a gyűlölet pedig a kielégítetlenségének lenne esetleg mégsem tükör szimmetrikus áttétele és rögzülése és áttétele. A szeretet (és áttételei) pedig a kielégülés módjának rögzülése.

X. Termékeny beszélgetések:
X/1Hang és hangok: szövege ezen a linken át érhető el.
X/2 A beszélgetés módjairól és értelméről: szövege ezen a linken át érhető el.

(A némelyik , vagy másutt megadott link, illetve bejegyzés megnyitásához szükséges regisztráció módjáról és feltételéről itt tájékozódhatnak. Blog-rendszerem egészéről, és valamivel részletesebben azok részeinek tartalmáról pedig itt).

Bejegyzések, kommnetek csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.alomfejto.hu) vehetőek át, vagy idézhetőek!

kedd, január 1, 2002 09:01
Új hozzászólás | Trackback