Lux Erik

A regisztrált pszicho.blogomon a Működésünk kialakulásáról, és módjáról írottak második fejezetében elég sokat foglalkozom Szondi Lipót ösztöntanával is, és a függelékben annak lehetséges módosításával is.
Az Út a történelemig címmel ezen a blogomonon olvasható bejegyzésem írása közben feltűnt (amit nem ott és akkor, hanem most fejtek ki), hogy a történelem előtti(nek nevezett) időből a történetinek nevezettre való átmenet típusváltásként is leírható/megragadható.
Először csak arra gondoltam, hogy egyik típus dominanciáját egy másik váltotta fel, azonban két ok is amellett szólt, hogy nem dominancia cseréről, hanem (akkor még új) típus kialakulására és kialakulásáról célszerűbb gondolni és beszélni:
1/ A történelem előtti idő az ember biológiai megjelenésétől a nyelvhasználaton keresztül a földműveléssel és a letelepüléssel (az aközben lezajlott változásokkal) lezáruló időszak irdatlanul hosszú, közel százezer év. Ennek (különösen) az elején (a nyelvhasználat előtt) abszolút fölösleges (az állatokénál) bonyolult(abb) lélektani (struktúrát, és ezáltal) típus(oka)t feltételezni.
2/ A (főként görög) mitológia szereplőinek és eseményeinek értelmezése (számomra) egyértelművé tette, hogy a jelenlegi pszichés struktúránk (és annak működési módja olyan) történeti fejlemény (melynek - némely meglehetősen kései állomásainak - lenyomatát a mítoszok őrzik (az azt megelőző, jóval hosszabb időszak, hoz az elő-mítosz rendelhető, amelynek jellegeként épp az állandóság hiánya, a változékonyság, funkciójaként pedig az állandóság kialakítása adódott).

“Amiről szexualitásként írok, az - mint csak jóval később, 2010 január 1-én rájöttem - sokkal inkább az erotika (megszületése), a kettő közötti különbségtételre később vállakozom, ha (mint már nyilván sejtik) el nem unom/lesz hozzá kedvem.”

I/a Előtörténelem: számomra elég egyértelmű, hogy a még állatias dögevő/gyűjtögető (nem/alig beszélő, de biológiailag már ember)horda útja a letelepülés(t lehetővé tevő és ki is kényszerítő növénytermesztés)ig lélektani értelemben (Szondi Lipót jelölését, és módosított gondolatkörének nyelvezetén kifejezve) a S(zexuális) vektor mentén az s(zadista) faktor kialakulásátóla a h(ermaprodita) kialakulásán, majd promiszkuitáskénti dominanciáján át vezetett.
Leegyszerűsítve az állatokénál kibővültebb, rafináltabb (szadisztikus) eszköztárat kialakító, és először ezáltal állatiasból emberivé váló alfa hím és horda szexualitása épp ennek következtében különült el az állatias párzástól, és lett emberi szexualitássá (az alább és megelőző bejegyzésekben jelzett úton).
Az alábbi, nyelvileg és intellektuálisan is meglehetősen nehézkes kifejtést jóval érthetőbben foglalom össze a komentekben, éppen arra válaszolva, hogy nem igazán világos és érthető, amit az alábbiakban írok.

Ez, az állatiastól elkülönülő szexualitás csak a (hordából ezáltal is) csoport(tá lett) működésének dinamikáját (a történések módját) határozta meg. Változást a működés legkülönfélébb eredményei okoztak, és vezettek el a h dominancia által meghatározott átmeneti promiszkuitás megszűnéséhez, és (akkor) új(abb) lélektani típus(ok) megjelenéséhez. (Ezekeről, az eredményekről is, és az újabb típusokról máskor, és másutt írok. Az alábbiakban a fentebb vázolt dinamika megjelenését próbálom megérteni és megértése által értelmezni.

A S(zexuális) faktor kialakulásához:
A még állatias (Konrad Lorenz kifejezésével élve) “csípéssorrend” alapján szerveződő (hierarchizált, de) állati(as) horda esetében még nincs értelme külön szexuális ösztönről (így szadisztikus, és hermaphrodita faktorokról) beszélni. Ezek különültek el/alakultak ki (talán elsőként) az emberré válás kezdetén. A Freud által (fogalomként) bevezetett “örömelv”-hez hasonló módon:
Az állatvilágban még egységet alkot a(z éhség és a szexuális vágy kielégítése) a kielégültség. Az egyensúlynak ezek a helyreállításai - csak később - az emberré válás során váltak “öröm“-mé! Akkor, amikor a tudatosodás következménye-, és eredményeként (az ezáltal csak közvetett módon ösztöncselekvés közvetlen okaként a vágy és a beteljesülés kéje között az öröm) célként jelent meg. Egy csak lehetséges állapothoz tartozó (az állapotot “előfeltételező”, azt megelőlegező) pszichés realitásként, a vágy és a kéj közötti (mindkettővel érintkező) gondolat(i átmenet)ként.
Még mindig az emberré válás előtt (már az állatvilágban) ingerként került (minden mástól) megkülönböztetésre a még komplex örömforrás két komponense az élelem és a szexuális tárgy.
Ezek nyelvileg rögzített elkülönülése vezethetett a (minden mástól elkülönült) zsákmányszerző/azt megvédő viselkedés további elkülönüléséhez a zsákmány jellege szerint. Sejtésem szerint ekkor jelenhetett meg a S(zexuális) ösztön s(szadisztikus) faktora.
A (mások, a) falkavezér ekkor kialakuló/megerősödő s(zadisztikus viselkedése) faktora által okozott frusztráció nyitott - a fentebb említett nyelvileg rögzített megkülönböztetés által - egy új (ösztön)utat: a (falkavezér által tiltott) szeretkezés (a görögöknél) kezdetben isten(i)ként tisztelt (Philotész) útját.
A tiltott másként és ezáltal még vonzóbb lett, a puszta utódnemzést édesítő, és ezáltal kényszerűvé lett aktusnál.
Az első időkben tehát felfogásom szerint és valószínűleg az alkalmi (zsákmányt és ezáltal táplálékot szerző) ölés(i késztetés) enyhültebb formákban szadisztikus késztetésként (mások párzásának megakadályozásaként, illetve az ezáltal kiváltott frusztrációk nyomán, de) a nyelvi különválásnak köszönhető módon újjászületett, és állandósult. Csak ennek nyomán és hatására született meg/jött létre az utódnemzéstől nyelvileg is elváló szexualitás, ami később h faktorként vált azonosítható, és az s-sel (a szadisztikus faktorral) együtt alkotja az S-t (állati párzástól élesen megkülönböztethető emberi szexualitást)
Ez(ek létrejötte) határozta meg az emberi elő-történelem (az emberré válás), és az azzal nagyjából párhuzamos lélektörténelem első fejezetét.

I/b a fentiekben vázolt előtörténetben kialakult két faktor közül a(z s látenssé, és a) h manifesztté válása és ugyan egyenetlen, de folytonos eloszlása, és a h (időnkénti felszínre robbanásokkal manifesztálódó, és ezáltal) diszkrétté válása alkot(hat)ta annak az időszaknak a lélektani szövetét, mely a letelepüléshez (annak állomásaihoz) vezetett és amelynek emlékét és maradványait összefoglaló néven Gemeinscaftként szokás emlegetni.

II. A történelem hajnala az incesztus tilalom másutt részletezett megszületésével és főként ugyancsak másutt részletezett következményei nyomán (melyek a táblázat bevezető bejegyzésében a X-XIII-as cellákhoz kapcsolódóakként találhatóak meg összegyűjtve) virradt fel, de erről egy későbbi bejegyzésemben írok. Majd.
(Leghamarabb - ha másként nem alakul - november 4-én. Véletlen, de vicces, hogy a forradalom születésnapján kezdtem, és az előkészített bejegyzések rendje épp leverésének napjára időzíti a második részt, amelyben a gyilkos ösztön P/e kialakulásáról és elszabadulásáról lesz szó.)

A szexualitás további közvetett, a csereviszonyokat meghatározó funkciójának lehetőségére egy másik blogomon írt kommentemben jutottam a nyomára. Talán.

(A némelyik , vagy másutt megadott link, illetve bejegyzés megnyitásához szükséges regisztráció módjáról és feltételéről itt tájékozódhatnak. Blog-rendszerem egészéről, és valamivel részletesebben azok részeinek tartalmáról pedig itt.
Bejegyzések, kommnetek csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.alomfejto.hu) vehetőek át, vagy idézhetőek!)

kedd, október 23, 2001 00:03
Új hozzászólás | Trackback