Jankitának (3-4): Kedves Jankita, álma a regisztrált felületre való, mert, mint a lap tetején olvashatta: “csak regisztrált felhasználók álmát értelmezem.” A regisztráció módját megtudja, ha a tartalomjegyzékben (vagy itt) rákattint a XII, Hogyan regisztrálhatnak? linkre.
Egyénként hogy/mint, mi van a “szejelmével”? Mert ezek a felületek épp erre, csak beszélgetésekre vannak…
Szia Erik!
Azt hiszem ez az álom idevaló,de nem vagyok benne biztos.
Nem tudom mire vélni…
Két barátnőmmel sétáltunk és volt a kezünkben néhány ruha,amit már nem akartunk használni.Közben beszélgettünk.Az volt a téma,hogy olyan jó lenne,ha kitalálnának valami olyan helyet,ahova ezeket le lehetne rakni és akinek kell az elvihetné,nem kéne kidobni.Erre mondta az egyik barátnőm,hogy van ilyen hely,a bolhapiac.
Következő pillanatban besétáltunk egy bolhapiacra.Letettük a ruhákat és körülnéztünk.Többnyire ruhák voltak ott,de volt sok más is.Én odamentem a ruhás standhoz és elkezdtem válogatni közöttük.Vállfákon sorakoztak a kabátok és észrevettem,hogy az egyikben van egy pénztárca.Odamentem és kinyitottam.Tele volt pénzzel és én elvettem azt.Ahogy kivettem jött a kabát gazdája,mert csak addig akasztotta fel,amíg valamit felpróbált.Egy fiatal srác volt,két barátjával.Látta,hogy a kabátjánál állok és megkérdezte,hogy mit csinálok.Én meg azt hazudtam,hogy azt hittem,hogy az a kabát is eladó és meg akartam venni.Ezen nevetett és elkezdtünk beszélgetni;közben a pénzt,amit szereztem,eltettem a zsebemben.
A barátnőim és az ő barátai is összeismerkedtek,nagyon szimpatikusak voltak nekünk.Az egyikőjük javasolta,hogy keressünk egy csendesebb helyet,hogy nyugodtan tudjunk ismerkedni,így elindultunk.
Sétálgattunk és beszélgettünk,nagyon jól éreztük mindannyian magunkat.
Nem sokkal később beértünk valami barlangféleségbe.Itt a srác barátai elvitték a barátnőimet két irányba,mi meg ott maradtunk kettesben.
A srác lefektetett egy sziklához és elkezdte csókolgatni a nyakamat.Nagyon jó érzés volt,ezért hagytam neki,de ott motoszkált bennem,hogy nem kéne,mert barátom van.elkezdte kigombolni a felsőmet,mire én hirtelen felpattantam és mondtam neki,hogy nem csinálom ezt,mert szerelmes vagyok-és elrohantam.
Találtam valami lépcsőszerűséget,amin elkezdtem rohanni felfelé,mint egy őrült,de megbotlottam és visszaesetem.(Nagyon sötét volt)
Újra nekiindultam,de megint visszaestem,és ezt jópárszor még.
Aztán már alig volt energiám,úgyhogy négykézláb próbáltam felmászni a lépcsön,amikor megláttam barátnőmet,aki lefelé jött és nagyon boldognak tűnt.Megfogtam a kezét,feltápászkodtam,akkor észrevette,hogy valami nincs rendben velem.Nem értette,hogy miért remegek és miért vagyok olyan kétségbeesett.
Megragadtam a karját és elindultunk fölfelé.Nagyon sokat mentünk a lépcsőkön,de mintha a lépcsőnek soha nem lenne vége…Csak mentünk folyamatosan.
Barátnőm hirtelen elengedte a kezemet és mondta,hogy ő nem jön tovább.Ő maradni akar,nagyon jól érzi itt magát.
Egyedül mentem tovább.Rengeteg lépcső volt,de láttam,hogy a végén világosság van.Már nem volt semmi erőm,szinte már nem is éltem,amikor végre elfogytak a lépcsők.Boldogan zuhantam a porba és ott feküdtem egy darabig.
Összeszedtem maradék energiámat,kinyitottam a szememet és nem akartam hinni annak.Visszakerültem a barlangba,ahol otthagytam a srácot.
Nagyon elkeseredtem,de nem adtam fel.Kerestem másik utat.Ott is rengeteg lépcső volt,és az az út is visszavezetett a barlangba.
Nem maradt semmi erőm a két próbálkozás után;lerogytam egy szikla tövébe és elkezdtem sírni.Akkor odajött hozzám a srác,nem szólt semmit,csak felfelé mutatott.Odanéztem és megláttam egy hasadást,ahonnan éles fény szűrődött be.
Összeszedtem minden energiámat és feltápászkodtam.Alig bírtam állni a lábamon,de valahogy sikerült felmásznom a hasadásig.Ott kimásztam.
Körülnéztem.Mindenhol Narancssárgán izzó hegyek voltak és nagyon magasan voltam.Láttam,hogy nincs semmi esély arra,hogy én innen valaha is kijutok.Elővettem a mobilomat és felhívtam a barátomat.Mondtam neki,hogy mindennél jobban szeretem és ne felejtsen el soha.
Nem értette,hogy miért mondom neki ezt és elkezdett kérdezgetni,hogy mi a baj.Ekkor én elkezdtem sírni és zokogva mondtam neki,hogy remélem boldog lesz és nagyon jó élete lesz,de azért emlékezni fog rám örökké.
Már ordibálva könyörgött,hogy áruljam el,miért mondom ezeket.Tudta,hogy mire készülök és nem akarta.Ő is sírt és folyamatosan ismételgette,hogy ne tegyem,maradjak vele,ő csak engem akar,nélkülem nem akar élni;de én letettem a telefont behunytam a szememet és leugrottam…
Kedves Erik!
igaz h nem mostanában álmodtam de engem foglalkoztat!
Szóval a szerelmemmel álmodtam,hogy kergetett engem,mind a ketten kocsiban voltunk, de én nem tudtam hogy ő az aki üldöz.Aztán amikor felmondta a szolgálatot a kocsim,akkor a saját lábamon futottam előle.Aztán kiszállt a kocsiból és a hajnali órákban csókolóztunk és azt mondta nekem h “szeretlek”.Aztán elvitt a kocsijával hozzánk és adott egy gyűrűt.És anyu aki nem nagyon szeretne még fiút a házhoz ő is örült.Ennyi az álmom.
Várom a válaszod:Kitti
Kedves Erik!
6 éves házasok vagyunk a férjemmel,
mostanában-elég gyakran azt álmodom hogy megint összeházasodunk.és benne is van hogy “megint”tehát az álmomban tudom,hogy ujra.magát a ceremóniát nem élem át..csak az előkészületeket…és nem érzek álmomban örömöt ,boldogsát,hogy házasságot kötünk….olyan furcsa..inkább olyan sejtelmes,kicsit félelmetes érzés….
mire utal ez?és egyre gyakoribb álmom…
Senta 2010-07-02 00:01:25 (Vegyes (kevert) tematikájú álmok): A fenyegetettség.
Senta 2010-06-29 15:12:07 (Vegyes (kevert) tematikájú álmok): Megint, a víz...
Egy férfit bíztak meg valaminek védelmével. Mintha forradalmár lett volna, vagy valami szabadságharc utolsó reménye, mint vezér. A férfi egy várba húzódott be, és hozzá menekültek az emberek. A vár küszöbéig ért már a víz, talán...
Senta 2010-06-26 12:00:42 (Kígyóval): Egy férfi ment be egy nádasba valamiért. Nem vette észre, miközben kifelé jött a vízből, hogy egy kígyó van a nyomában, egyfajta vízisikló, csak nagyobb. A kígyó sem vette észre, hogy mögötte ott van egy másik, sokkal nagyobb, aki meg rá vadászik. A kisebb...
Edit 2010-06-02 19:00:00 (Nők álmai nőkkel): Egy buszmegálló (!) előtt álltam egy tengerparton és éppen készülődni kezdtem. Szomorú voltam, az a társaság akikkel voltam, már mind elmentek a fenti helyszínről. Ekkor egy idősebb japán(!) - talán jós - nő odasétált hozzám és marasztalt, hogy vele együtt...
Senta 2010-05-31 16:05:04 (Álmodók az álmuk értelmezéséről): Busszal 7: Minap beszélgettem édesapámmal. Belőle jött ki, hogy bocsánatot kér, amiért gyerekkoromban úgy bánt velem, ahogy. Még néhány nagyon nehéz beszélgetésünk lesz, én éppen...
február 10th, 2008 | 11:41
Jankitának (3-4): Kedves Jankita, álma a regisztrált felületre való, mert, mint a lap tetején olvashatta: “csak regisztrált felhasználók álmát értelmezem. ” A regisztráció módját megtudja, ha a tartalomjegyzékben (vagy itt) rákattint a XII, Hogyan regisztrálhatnak? linkre.
Egyénként hogy/mint, mi van a “szejelmével”? Mert ezek a felületek épp erre, csak beszélgetésekre vannak…
február 10th, 2008 | 11:31
Hello ismét…
Két dolgot kifelejtettem az álomból..Nem tudom,hogy fontosak e..
1.,Amikor letettem a telefont,akkor eldobtam és a sziklafalon összetörött
2.,Az ugrás elött ott volt egy apró kecske mellettem a hegyen..
Előre is köszönöm az álomfejtést!
Jankita
február 10th, 2008 | 11:19
Szia Erik!
Azt hiszem ez az álom idevaló,de nem vagyok benne biztos.
Nem tudom mire vélni…
Két barátnőmmel sétáltunk és volt a kezünkben néhány ruha,amit már nem akartunk használni.Közben beszélgettünk.Az volt a téma,hogy olyan jó lenne,ha kitalálnának valami olyan helyet,ahova ezeket le lehetne rakni és akinek kell az elvihetné,nem kéne kidobni.Erre mondta az egyik barátnőm,hogy van ilyen hely,a bolhapiac.
Következő pillanatban besétáltunk egy bolhapiacra.Letettük a ruhákat és körülnéztünk.Többnyire ruhák voltak ott,de volt sok más is.Én odamentem a ruhás standhoz és elkezdtem válogatni közöttük.Vállfákon sorakoztak a kabátok és észrevettem,hogy az egyikben van egy pénztárca.Odamentem és kinyitottam.Tele volt pénzzel és én elvettem azt.Ahogy kivettem jött a kabát gazdája,mert csak addig akasztotta fel,amíg valamit felpróbált.Egy fiatal srác volt,két barátjával.Látta,hogy a kabátjánál állok és megkérdezte,hogy mit csinálok.Én meg azt hazudtam,hogy azt hittem,hogy az a kabát is eladó és meg akartam venni.Ezen nevetett és elkezdtünk beszélgetni;közben a pénzt,amit szereztem,eltettem a zsebemben.
A barátnőim és az ő barátai is összeismerkedtek,nagyon szimpatikusak voltak nekünk.Az egyikőjük javasolta,hogy keressünk egy csendesebb helyet,hogy nyugodtan tudjunk ismerkedni,így elindultunk.
Sétálgattunk és beszélgettünk,nagyon jól éreztük mindannyian magunkat.
Nem sokkal később beértünk valami barlangféleségbe.Itt a srác barátai elvitték a barátnőimet két irányba,mi meg ott maradtunk kettesben.
A srác lefektetett egy sziklához és elkezdte csókolgatni a nyakamat.Nagyon jó érzés volt,ezért hagytam neki,de ott motoszkált bennem,hogy nem kéne,mert barátom van.elkezdte kigombolni a felsőmet,mire én hirtelen felpattantam és mondtam neki,hogy nem csinálom ezt,mert szerelmes vagyok-és elrohantam.
Találtam valami lépcsőszerűséget,amin elkezdtem rohanni felfelé,mint egy őrült,de megbotlottam és visszaesetem.(Nagyon sötét volt)
Újra nekiindultam,de megint visszaestem,és ezt jópárszor még.
Aztán már alig volt energiám,úgyhogy négykézláb próbáltam felmászni a lépcsön,amikor megláttam barátnőmet,aki lefelé jött és nagyon boldognak tűnt.Megfogtam a kezét,feltápászkodtam,akkor észrevette,hogy valami nincs rendben velem.Nem értette,hogy miért remegek és miért vagyok olyan kétségbeesett.
Megragadtam a karját és elindultunk fölfelé.Nagyon sokat mentünk a lépcsőkön,de mintha a lépcsőnek soha nem lenne vége…Csak mentünk folyamatosan.
Barátnőm hirtelen elengedte a kezemet és mondta,hogy ő nem jön tovább.Ő maradni akar,nagyon jól érzi itt magát.
Egyedül mentem tovább.Rengeteg lépcső volt,de láttam,hogy a végén világosság van.Már nem volt semmi erőm,szinte már nem is éltem,amikor végre elfogytak a lépcsők.Boldogan zuhantam a porba és ott feküdtem egy darabig.
Összeszedtem maradék energiámat,kinyitottam a szememet és nem akartam hinni annak.Visszakerültem a barlangba,ahol otthagytam a srácot.
Nagyon elkeseredtem,de nem adtam fel.Kerestem másik utat.Ott is rengeteg lépcső volt,és az az út is visszavezetett a barlangba.
Nem maradt semmi erőm a két próbálkozás után;lerogytam egy szikla tövébe és elkezdtem sírni.Akkor odajött hozzám a srác,nem szólt semmit,csak felfelé mutatott.Odanéztem és megláttam egy hasadást,ahonnan éles fény szűrődött be.
Összeszedtem minden energiámat és feltápászkodtam.Alig bírtam állni a lábamon,de valahogy sikerült felmásznom a hasadásig.Ott kimásztam.
Körülnéztem.Mindenhol Narancssárgán izzó hegyek voltak és nagyon magasan voltam.Láttam,hogy nincs semmi esély arra,hogy én innen valaha is kijutok.Elővettem a mobilomat és felhívtam a barátomat.Mondtam neki,hogy mindennél jobban szeretem és ne felejtsen el soha.
Nem értette,hogy miért mondom neki ezt és elkezdett kérdezgetni,hogy mi a baj.Ekkor én elkezdtem sírni és zokogva mondtam neki,hogy remélem boldog lesz és nagyon jó élete lesz,de azért emlékezni fog rám örökké.
Már ordibálva könyörgött,hogy áruljam el,miért mondom ezeket.Tudta,hogy mire készülök és nem akarta.Ő is sírt és folyamatosan ismételgette,hogy ne tegyem,maradjak vele,ő csak engem akar,nélkülem nem akar élni;de én letettem a telefont behunytam a szememet és leugrottam…
január 19th, 2008 | 13:06
Kedves Erik!
igaz h nem mostanában álmodtam de engem foglalkoztat!
Szóval a szerelmemmel álmodtam,hogy kergetett engem,mind a ketten kocsiban voltunk, de én nem tudtam hogy ő az aki üldöz.Aztán amikor felmondta a szolgálatot a kocsim,akkor a saját lábamon futottam előle.Aztán kiszállt a kocsiból és a hajnali órákban csókolóztunk és azt mondta nekem h “szeretlek”.Aztán elvitt a kocsijával hozzánk és adott egy gyűrűt.És anyu aki nem nagyon szeretne még fiút a házhoz ő is örült.Ennyi az álmom.
Várom a válaszod:Kitti
január 14th, 2008 | 03:39
Kedves Erik!
6 éves házasok vagyunk a férjemmel,
mostanában-elég gyakran azt álmodom hogy megint összeházasodunk.és benne is van hogy “megint”tehát az álmomban tudom,hogy ujra.magát a ceremóniát nem élem át..csak az előkészületeket…és nem érzek álmomban örömöt ,boldogsát,hogy házasságot kötünk….olyan furcsa..inkább olyan sejtelmes,kicsit félelmetes érzés….
mire utal ez?és egyre gyakoribb álmom…
várom válaszod: Timi