Mi ez az egész?
Mi ez az egész? - ez egy kérdés. Ha azonban van “létállítás”, akkor (akár a kérdés, azaz:) létkérdés. Viszont (mint a létkérdések, és pláne a létállítások általában és szükségképpen) meglehetősen pontatlan(ok). (Mert ki tudja, hogy csakugyan egész-e, és azt pláne ki, hogy mindez mit jelent; hogy mindezen, és az egészen mit is értsünk?) Haladjunk hát, amennyire lehet sorban!
A “Mi ez az egész?” - egy kérdés tehát, és az arra (ebben a bejegyzésben is iródó, és ezáltal is) adódó válasz. A válasz nem most adódik, hanem most is íródik (amikor éppen írom). Ha pedig éppen nem írom - ha nem is éppen ezt folytatva, hanem máshonnan kezdve, vagy máshonnan kezdettet folytatva - mások írják: ettől a létkérdésre (adódása által) adott válasz (egyik variánsa).
A “Mi ez az egész?” - kérdésre adódótt válaszaim most és ezzel a bejegyzéssel rendezem, mert úgy tapasztaltam, hogy a különböző blogjaimon különböző kérdésekre adott válaszaim nemcsak egymásra épülnek, de az erre a kérdésre adható válasszá rendezhetőek.
Mostantól fogva tehát nem olykor filozófikus, olykor pszichológiai, olykor vallástörténeti vonatkozású, olykor pedig csak számomra érdekesnek tűnű szövegeket írok, hanem, ha egyáltalán lehetséges, megpróbálok filozófiát írni, (először eddig szövegeim és részválaszaim rendezésével) a magam módján válaszolni arra, “mi ez az egész?“.
Az alábbi - jelenlegi formájában egy jegyzettől eltekintve inkább csak - vázlatot másutt (előbb csak homályosan, egy Utószóban jelzett, majd) részletesebben is kifejtett okokból a regisztrált filo.blogomra vittem át, és ott folytatom; reményeim szerint kidolgozom.
Tartalom
I. Bevezetés
I/1. “Fejlődéslélektan”:
I/1/a forrásai
I/1/a határai és:
I/2/b határa
I/2. Társkapcsolatok
I/2/a hatásai és:
I/2/b hatása: társaskapcsolatok
I/3. Társaskapcsolatok (”szociálpszochológia”)
I/3/a hatásai és
I/3/b hatása: Gemeinschaft
I/4. Vélt kapcsolatok(”tömeglélektan”)
I/4/a hatásai és
I/4/b hatása: Gesellschaft
Jegyzetek, magyarázatok
A létkérdésre (adódása által adódó és az) adott válasz (valamint a személytelen és a személyes különbségéhez)
2009. 06. 26. I/1. “Fejlődéslélektan”: Több mint egy éve kezdtem írni Működésünk kialakulásáról, és módjáról címmel arról, hogyan látom működésünk kialakulását és (ennek) módját (és módosulását).
2009. 06. 26. I/1/a A “fejlődéslélektan” forrásai
2009. 06. 26. I/1/b/1 A “fejlődéslélektan” határai
2009. 06. 26. I/1/b/2 A “fejlődéslélektan” határa
2009. 06. 26. I/2. Társkapcsolatok
2009. 06. 26. I/2/a Társkapcsolatok hatásai
2009. 06. 26. I/2/b Társkapcsolatok hatása: társaskapcsolatok
2009. 06. 26. I/3. Társaskapcsolatok (”szociálpszochológia”)
2009. 06. 26. I/3/a A társaskapcsolatok hatásai
2009. 06. 26. I/3/b A társaskapcsolatok hatása: Gemeinschaft
2009. 06. 26. I/4. Vélt kapcsolatok
2009. 06. 26. I/4/a Vélt kapcsolatok hatásai
2009. 06. 26. I/4/b Vélt kapcsolatok hatása: Gesellschaft
2009. 06. 27. III. Kivezetések
2009. 06. 26. Jegyzetek, magyarázatok:
2009. 06. 26. A létkérdésre (adódása által adódó és az) adott válasz (valamint a személytelen és a személyes különbségéhez): a mint minden kérdésre személytelen válasz adódik, és adottá személyessége által válhat (és olykor válik).
A kérdés(ek)re adott személytelen válasz közel automatikus és ezért és ezáltal a kontextus egy adott helyének, és éppen adott lokális állapotának kifejezése, ami (azért mondható és) azáltal és annyiban személytelen(nek), hogy a kontextus “személyalatti” (tudattalan), és “személyfölötti” nyelv által (kollektívbe halóan) közös (verbális) részének mintegy (majdnem) spontán személytelenül spontán, az adott közös részből szinte automatikusan választott “terméke”.
A kérdés(ek)re adott személyes válasz: amennyiben (és amennyire) az előző pontban jelzett folyamat nem spontán, úgy a válaszoló áttekinti (ami a legtöbbször csak azzal azonos, hogy a válaszoló engedi, hogy átérezzeze) a kontextus adott lokális pontját (valamint annak összefüggéseit), és érzésének megfelelően nem feltétlenül módosítja annak kifejezését (azaz a válaszát), de az ezáltal történő tudatosítással megerősít a kontextust (és ezzel személyiségét), vagy mérlegelése nyomán (nem feltétlenül megszülető!) döntésével módosítja azt.
A személyességről: (a fentebbiek alapján még inkább) úgy tűnik, hogy a személy önmagunk elkülönítésén (és ezzel az ennek nyomán és nyomvonala mentén kialakuló, további elkülönítésekkel megerősített értelmen) alapul. Valamivel könnyebb talán önmagunkat elkülöníteni attól, amiről úgy tudjuk, mert úgy tapasztaljuk és tanuljuk, hogy kívül van, mint attól, ami belül(ről értelemünk használatát irányítja is, és nehezíti is). Ezért gondolok a személy(iség)re úgy, mint a (nagy valószínűséggel közös) értelem egyéni beállítású szűrőjére.
A kívülről jövő késztetésekkel szemben a belülről jövőkre, a belülről jövőkkel szemben a kívülről jövőkre támaszkodva védi, vagy sokszor csak véli védeni (és nem túl jó hatásfokkal) meglehetősen bizonytalan és meglehetősen változékony önmagát (mert így inkább két számára nagyjából véletlen játékszere csupán). A változások (inkább spontán) módjáról és a (tudatos) változtatás lehetőségéről szóló bejegyzéseket később gyűjtöm hivatkozásként össze, és teszem innen is elérhetővé őket.
